Az élet egy játék

Régóta készültem erre a napra. Terveztem, terveztem és halasztottam. Aztán hétközepén gyors elhatározással eldöntöttem és anyuval egyeztetve szabadnapot kértem, hogy ma lesz a napja, hogy elmegyünk a nagy napra valami ruhát vásárolni és ezt azt elintézünk Kaposváron. Egész korai indulást terveztünk, aminek csak örülni tudtam volna, hiszen már a reggeli órákban dög meleg volt. Azonban egy kis csúszás miatt, csak 11 óra után indulhattunk. Délelőtt csak voltam, semminek nem mertem nekiállni, pedig a takarítás is nagyon esedékes lett volna, de tutti ha elkezdem , akkor futott volna épp anyu, hogy mehetünk. Azonban elvittem a tegnapi rucimat a varrónőhöz, akire szépen mosolyogva sikerült kikönyörögnöm, hogy még estére elkészítse. Nah ott tartunk, hogy indulás.... Mivel légkondi nincs a KisSuziban így eléggé megviselő volt az út, főleg, hogy útjavítás, lámpás forgalomelterelés, várakozás akadályozott bennünket a folyamatos haladásban. Kb. az 5. üzletben megtaláltam azt amit kerestem. Igyekeztem a praktikusság szempontjait is figyelembe venni, minél jobb kihasználtságra törekedni és csak egy nadrág kosztümnél maradtam. Üzletből üzletbe járkálás során még több mindennel sikerült gyarapítani a ruhatáramat, este pedig a kipakolásnál döbbenten állapítottam meg, hogy lassan már el se férek a szekrényemben. :) Kaposváron meglepetésként ért, amikor sétálva összefutottam volt főnökömmel. Nah nem az elsővel, hanem a másodikkal. Sokat nevettünk ma. Fagyizás, séta, vásárolgatás és ami a legmókásabb volt hogy anyunak sikerült elvesznie a Müller emeletén. Vagyis nem szó szerint, csak a nagy vásárolgatásban külön váltak útjaink, én hamarabb végeztem és mivel nem láttam sehol, gondoltam már kiment az üzletből. Így tettem én is, fizettem aztán már az üzlet előtt áldogáltam, amikor csörgött telefonon. Valami oknál fogva semmit sem hallottam, hogy mit akar mondani a telcsiben, és hívni sem tudtam. Hmmm, fura volt. Aztán a sokadik próbálgatás után végre meghallottam hangját, kétségbeesetten kérdezte, hogy hol vagyok, mert már bent mindehol keresett, de nem talál. Jót kacagtunk ezen, aztán ahogy kifele jött már megláttuk egymást. Gondolom kicsit pánikolt csak be szegényem, hogy hova tűnhettem :) Már este 6 óra is elmúlt, ahogy hazaérkeztünk. Gyorsan elugrottam a varrónőhöz, aztán várt rám a házimunka. Egész későre járt az idő, amire mindennel végeztem. Elfáradtam ma, megnézem a helyszínelőket aztán tutti pizsomaosztás lesz.