Az élet egy játék

Mi lesz ennek a vége? Egyszerűen nem tudom mit csináljak, napról napra kimerültebbnek érzem magam. Hazaérve a munkából alig élek, szabályosan hulla fáradt vagyok. A napközbenek sem éppen felhőtlenek. Pedig még intenzíven neki se álltam tanulni, mégis azt érzem, hogy képtelen vagyok bármire is. Feszültnek, stresszesnek és iszonyat gyengének érzem magam. Kedvetlenül telnek a napjaim. Főleg rátett még egy lapáttal, hogy tegnap este megint megbántottam azt az embert, aki nagyon fontos nekem. Mindig felidegesítem, hol azzal, hogy hülyeséget csinálok, mondok, hol meg azzal hogy nem akarok hülyeséget csinálni, de mégis rosszul sül el a dolog. Sajnálom. Mindenesetre újból ez a visszafogott távolságtartás nagyon nyugtalanít engem. Olyan jól telt ez az utolsó 2 hét, örültem, hogy ismét nevetgélünk és elpoénkodunk dolgokon, és most megint.... Ziziség miatt zizibb napok. Annyira fáradt vagyok, hogy néha alig bírom magam tartani. Érzékenyebb lettem, megint egyre gyakrabban csak sírok sírok. Megyek lefekszek aludni, hátha jobb lesz kicsivel, ha holnap felébredek.