Az élet egy játék

Kevés alvás után a reggeli ébredés nagyon nehezen akart összejönni. Kezdtem magam hozzászoktatni az elkövetkező munkanapok miatti korai ébredéshez. Igaz ma már mindenki ment dolgozni, de én még mára szabadnapot intéztem. Sajnos el kellett mennem egy orvosi vizsgálatra és vérvételre, ami nem éppen volt kellemes. Szinte havonta, kéthavonta megjelenek a laborban, de ennyire ügyetlen ápolónővel még nem találkoztam. Nem sok hiányzott az ájuláshoz, mivel a kedves nem jó helyre szúrta a tűt, és miután észrevette, hogy egyáltalán nem folyik a vérem, így jobbra balra forgatta karomban a "fegyverét", cseppet sem törődve azzal hogy a fájdalomtól kicsit hangosan még fel is sziszegtem. Óráknak tűnt az a pár perc, amit bent töltöttem. Majd egy-két fontosabb ügy elintézése után siettem haza. Mára nagy takarítás volt betervezve. Alaposan el is végeztem a munkát, szekrényeket, ágyat mindent elhúzkodtam, ablakot tiszítottam, meg minden egyebet megcsináltam, amit ilyenkor szoktak. Kicsit el is fáradtam, de a friss és kellemes jázmin illatban utána nagyon jól esett megpihenni. Már ekkor legjobban az estét vártam, hogy a finom illatos frissen felhúzott ágyneműmbe bebújhassak. Este kicsit kimozdultam itthonról. Elmentem sétálni le a Balaton partra. Sokat gondolkoztam az elmúlt nap történésein. Igaz nagyon hideg volt, fújt a szél, de a sötétben, a csendben nyugtatóan hatott rám a hullámok csobbanása. Bár így is elsírtam magam... Csak kapnék még egy lehetőséget...hogy bizonyítsak. Majd hazaérve jól esett az a finom csokis-chilis tea, kicsit felmelengetett. Elhatároztam, hogy ma korán lefekszek. Este 8 óra óta már a pihe puha ágyikómban vagyok. Öcsi telefonált, hogy holnap bejön ám értem, és mehetünk együtt dolgozóba. Ennek nagyon örültem, mert ez azt jelenti, hogy minimum egy órával tovább aludhatok, és nem kell hajnalok hajnalán felkelni. Azt hiszem még megnézem rég nem látott egyik kedvenc sorozatomat a tévében, aztán nyugovóra térek. Szép álmokat kívánok mindenkinek, jó éjszakát.