Az élet egy játék

Ismét egy új hét vette kezdetét. Reggel nagy bizonytalanságban ébredtem. Mivel előző nap elfelejtettem egyeztetni Öcsivel a munkábamenetelt, így óriási töprengésemnek kénytelen voltam azzal véget vetni, hogy 3/4 7-kor megcsörgettem, hogy akkor ma ki is menne autóval :) Persze, hogy én ébresztettem fel. Kiengesztelésképpen csomagoltam neki egy kistányér feketeerdő tortát és hókockát :) A hivatalban a reggel simán indult, kényelmesen eltelt a nap is. Különösen nagy dolog szokás szerint ma sem történt, csináltam a dolgomat. A kollégák meg is jegyezték, hogy felettébb csendben voltam, mind sorra jöttek érdeklődni, hogy valami bajom van?:) Nééédaaa, már csendben sem lehetek? :) Este soso. Volt benne pár nyugodt pillanat, aztán történt valami. Miért kell titkolózni, miért nem lehet őszintén kimondani dolgokat, ha megkérdezik? Lehet nem is nagy dologról van szó, ám mégis az így konfliktust szül... Arról nem is beszélve, hogy egész éjjel alig aludtam. Vártam Kiskertészt. Az este folyamán jó későn elment szupertitkos dolgára, és mondta, hogy pár óra múlva újra lesz. Ez idő alatt megfogalmazódtak bennem kérdések, a félálomban zajló rémálmaim nem engedték őt el....