Az élet egy játék

Éjjel nem jól aludtam. Többször felébresztett a viharos szél. Ráadásul hajnalban még korábban kellett ma kelnem, mivel Öcsi ma szabadnapot kért, és így kénytelen voltam busszal menni dolgozóba. Gondolkoztam, hogy inkább kiállok a garázsból Kis Suzival és a kényelmet választom, csak miután a szemem láttára tört ketté a házunk előtt egy fát a szél, ijedtemben lemondtam erről és maradtam a tömegközlekedésnél. A délelőtt pörgős volt. A sok elmaradt munkát igyekeztem pótolni, végre összeállt és feladásra is került egy 21 milliós turisztikai pályázat, amit persze épp az utolsó pillanatban sikerült postára adni. Még jó, hogy a héten vannak olyan napok, amikor hivatalosan nincs ügyfélfogadás. Kevesebbet csörög a telefon is, és aki akar dolgozni, az komolyabban tud koncentrálni a munkájára, gyorsabban is halad azzal :) Sok mindent el tudtam én is intézni ma. A munkaidőm utolsó két óráját kicsit lazábbra vettem. Egyes kolléganőimben kellemeset csalódtam. Nem igen szoktam ilyet csináni, főnökség sem volt, ügyfelek sem jöttek, és beültem az irodájukba. Rendeltünk pizzát és a kaja mellett nagyon jót beszélgettünk. Igazán nyílt , őszinte beszélgetést tartottunk egymás közt. Mindenki elmondhatta a véleményét a másikról. Megmondom őszintén én is kaptam jót s rosszat a fejemre, de a negatív tulajdonságok mellett pozitív dolgokat is megemlítettek. Azért azt vettem észre, akármilyen is vagyok, Ők szeretnek :) Mondták is, hogy nem is tudnak rám haragudni, mert rám nem lehet. Tudják, hogy soha nem akarok megbántani senkit, csak őszinte vagyok. Hát meg néha beszólok nekik, de elfogadtak ilyennek, és tudják, hogy mit gondolok komolyan és mit bánok meg utánna. De nem akarok én itt mindent felsorolni. Aki amúgy is ismer, úgyis tudja, hogy milyen vagyok. Érdekes szitu volt ez. Bár szerintem hibátlan ember nincs, és ahogy szokták mondani egy hibás sincs :) Na de ez nem ide tartozik :) Nem éreztem kényelmetlenül magam, viszont azon meglepődtem, hogy a kolléganőm milyen jól kiismert az eltelt év alatt. Szerintem ezt a többi kollégámnál is alkalmazni kéne, talán kevesebb lenne az egymás háta mögötti rábeszélés, furkálás. Mindenesetre én a közös beszélgetés után úgy éreztem, hogy közelebb kerültünk egymáshoz, és olyan oldalukról ismertem meg őket, amit még a két év alatt nem tapasztaltam. Lehet valami csapatépítő tréninget kellene szerveznem máskor is :) Ma megint korán bebújtam az ágyba... nem valami jól érzem magam. Szerintem sikerült megfáznom, vagy nem tudom minek a jele, de fájdogál a torkom és a közérzetem is eléggé nyomott. Nem is nagyon akarnék ma már másról írni. Inkább megyek a tollasbálba :)