Az élet egy játék

Huhhh, de hideg nap volt. Kissé tavasziasan sikerült ma felöltöznöm. Ezt akkor éreztem különösen, amikor 6 óra fele végre sikerült elszabadulni a munkahelyemről és kénytelen voltam tömegközlekedve hazajönni, mivel KedvencSofőrömÖcsi már korábban befejezte a munkát és így lelépett. Amúgy köszönöm neki, hogy reggel türelmesen kivárta, hogy ismét elpiszmogtam az időt, és kicsit késve tudtunk indulni dolgozóba. :) Itthon meglepetésemre kellemes meleg fogadott. A hőmérő 26 fokot mutat most is :) Forró zuhanyt vettem és már be is bújtam az ágyikómba :) Jól esik ez a meleg. Tanulni akartam, de lebeszéltem magam erről. Úgy gondolom most mindenképp megérdemlek egy pihentető estét a mai nap után. Pörgés volt napközben ezerrel. Viszont rájöttem, hogy ez most nagyon hiányzott nekem, kicsit elterelte a gondolataimat. Örömmel tettem vettem a dolgomat...kikapcsolt a munka. Bár azért az egy kicsit bosszantott, hogy 2 hetes távollétem alatt érkezett nagyon fontos ügyeket senki nem csinálta meg helyettem. Nem vártam volna el, hogy mindent megoldjanak, de ami tényleg fontos, halaszthatatlan, ami határidős abba besegíthettek volna.... Pláne, azért is mert amikor szabim alatt telefonon beszéltünk, mindig azt hallottam, hogy "minden rendben van, ám nem győzlek helyettesíteni, ide futok oda futok, annyi minden munka van, amit meg kell oldani helyetted." Jahhhh, nem tudom mi volt az a sok munka, amit megoldottak, mert ma több mindennel szembesültem, és nem győztem magyarázkodni, hogy majd én holnap megcsinálom, és hogy "ne haragudj, tudod nem dolgoztam, és tudod milyenek.... :)" Mondjuk szerencsére mindenki megértette... bár holnap az Artisjussal még lesz egy komoly tárgyalásom ez miatt. De megoldjuk azt is...már mozgósítottam egyetemista koromban szerzett kapcsolataimat is az ügy érdekében :) Azért jól esett egy-két külsős emberkétől azt hallani, hogy hiányoztam, és hogy meglátszik, hogy nem dolgoztam, mert bizonyos dolgok nem úgy haladtak, mintha én készítettem volna elő és a hiányosságokat mások lejáratásának megelőzése végett csak részben említették. :)

Délután felhívtam a siófoki művházasokat, akik nem jó hírt mondtak nekem :( Sajnos technikai okok miatt elmarad a Zorán koncert és nagyon valószínű, hogy idén már nem tartják meg. Hát ez van, pedig úgy beleéltem magam, hogy megyek. Hm-hm-hm... Sebaj, majd egyszer valahova valakivel máskor elmegyek.

Van még valami, ami motoszkál bennem. Gondolkodtam, hogy leírjam, vagy ne. De csak rólam szól ez a blog..... Ma is többször eszembe jutott, és az biztos, hogy már nem vagyok annyira zaklatott mint pár hete, (jó hír, hogy a mellkasomban sem érzem már pár napja azt a gyors szívverést, és olykor szorító, szurkáló érzést) sokkal tisztább fejjel legbelül tényleg őszintén belátom, hogy nem kellett volna beszólnom Kiskertésznek, és nem azt, amit mondtam, mert nem volt igazam, és nem azt érdemelte ő sem. Hiszen eljött velem Madonna koncertre is, eljött velem kiállításmegnyitóra is, meg valóban nem voltam le......-va, nagyon sok minden úgy volt, ahogy én szerettem volna... Olyan jól működött az egész, kialakult egy rendszeresség... Egy szavam nem lehetett volna... Hiszen szinte mindig szakított időt találkozásainkra, és inkább dolgozott éjjelente, de jól éreztük magunkat napközben. Ő mindig elfogadta szó nélkül, ha én éppen nem értem rá, vagy valami közbejött, megértette...Elcsesztem, tudom. Hiányoznak azok az "izgalmas" vasárnapok, a közös nyílt "játékok". Aztán ott a másik dolog: ki kellett volna bírnom, hogy azon a hétvégén, amikor megkért, hogy csituljak el, ne keressem. Ajjajajjaj, sorra csináltam a hülyeséget... És miközben úgy gondoltam, hogy azzal, amit teszek hátha jóra fordul, csak még rosszabb lett. Tényleg magamnak köszönhetem ezt az egészet most. Előbb meg kellett volna értenem Őt... és türelmesen kivárni. Nem tudom, hogy olvassa e soraimat Kiskertész, fogalmam nincs, bár szerintem biztos nem olvassa.... hiszen olyan határozottan mondta, hogy nem érdekli az egész, nem akar kommunikálni velem, talán tényleg nem is érdekli már hogy telnek a napjaim, hogy mi a helyzet körülöttem. Hajjj, pedig én azt a lassan 3 héttel ezelőtti napot úgy megbántam. Remélem, lesz még lehetőségem bocsánatot kérni tőle személyesen is. Nem tudom mi lesz ennek a vége.... De talán, ha lejárnak a napok majd mindenre fény derül... Bezony . Nah nézem a kedvenc sorozatomat, aztán biztos bealszok. Szép álmokat mindenkinek :)