Az élet egy játék

Ismét hétfővel kezdetét vette a hét.... Vajon miért nem tud mindjárt keddel indulni? Szép is lenne, ha a hétfő az még hétvégének számítana.... Hess innen te bolond szúnyog, meg ne csípj, mert még felébredek :P Reggel aztán mások gondoskodtak arról, hogy hamar felébredjek. Épp az e-maileket böngésztem, amikor a felém tartó főnökség már messziről jelezte, hogy megint jönnek a kínaiak. Alig fordultam egyet kettőt már szivárogtak is... a végén annyian lettek, hogy a tanácskozóban alig fértek el :) Ez alig 2 hónap alatt már a 2. kínai delegáció volt. Talán ebből hamarosan utazás lesz? Mindenképpen szükségünk lesz egy fotósra :) A délelőtt nagy része tereferével telt. Tiszteletét tette nálam egy nagyon kedves múzeológus imerősöm. Mint a történelem és a régészet koponyája érdekes történeteket mesélt. Élmény volt számomra hallgatni a meséit. Sokat nevettünk, a nagy korkülönbég ellenére, hiszen lassan nagypapám lehetne, mindig nagyon közvetlen bezélgetés bontakozik ki köztünk. Elképesztő nagy tudású és jó humorú emberke, csak nagyon sokat szeret beszélni :) Lehet ezért értjük meg egymát annyira jól? :) Nagyon vártam már, hogy 4 óra legyen. Iszonyatosan fáradtnak éreztem magam. Siettem is haza. Itthon még akadt egy kis elintéznivaló, jövés menés, szervezkedés. Aztán fél 7 fele úgy döntöttem, hogy nekem elég volt a mai napból, hideg is volt, vágytam bebújni a takaró alá, aminek az lett az eredménye, hogy mélyen álomba szenderültem.