Az élet egy játék

Egész nap túl könnyűnek éreztem a testem, mintha lebegtem volna, közben pedig másra se vágytam csak alvásra. Érdekes, ennyit sem aludtam mostanában. A reggeli ébredés is borzasztóan nehezen ment, majdnem 10 óra volt amire végre képes lettem letenni jobb lábamat a padlóra. Ez nagyon fontos, hogy a jobbik jobbat :) Hiszen már megfigyeltem, ha nem így teszem, akkor valami nagyon rossz dolog történik aznap velem, valami pocsék hanguatban telik az a nap. Ezért egy ideje tudatosan figyelek erre. Szóval 9-re már megjelenésem lett volna Évánál, de csak fél 11 fele sikerült odaérnem. Szép mondhatom, végre magam fontosabb volt, bár nem sokat vesztettem. Jövés menés, találkozás ezzel azzal, s máris úgy elszaladt a délelőtt. Várakozás közben belefért egy telefonhívás is. Aztán igyekeztem haza,hiszen a tegnapi elmaradt mosás, takarítás még hátravolt. Nem nagy lelkesedéssel de rendbe tettem a dolgokat, amiben persze teljesen kimerültem. Majd alvás, alvás, végre. Egyhuzamban 3 órára sikeredett, de nagyon jól esett. Kint már szinte kánikula volt, így észhez térés után összeszedtem a kis cókmókomat és lementem a strandra. Valami csodás idő volt. Bár fürdeni még nagyon nem merészkedtem, de a napsütés jó hatással volt rám. Igaziból a parton pihengetve jutott eszembe, délután fél 6 fele, hogy én még ma nem ettem semmit. És a legfurább volt, hogy éhségérzetet sem éreztem. Azért elfogadtam egy meghívást egy kalapnyi ice'n go fagyira. Kóstoljátok meg a dinnyét és a lime-ot , valami isteni :) Traccsparty után otthon 10 perc alatt gyors készülődés, aztán bepattanás autóba. Többen voltunk, zömét akkor még nem ismertem,de a tequila csodákra képes :) Valahogy hazaértem... Üzenem, akivel még éjjel skype-on írogattam, hogy emlékszek ám mindenre, s komolyan gondoltam :)