Ma Lajos nap van. Drága nagypapámat így hívták. Kimentem ma Hozzá a temetőbe. Vittem friss virágot és meggyújtottam egy mécsest az emlékére. Nagyon jó ember volt, már két éve hogy eltávozott. Ma is sokszor érzem azt, hogy rettenetesen hiányzik. Ha bánatom van, eszembe jut, hogy ő mindig kiállt mellettem, mindig megvédett. Nagyon szerettem. Sok időt töltöttünk együtt, együtt laktunk, szinte csak kellemes emlékeket őrzök a szívemben Róla. Csak csupa jót kaptam tőle. Amikor elutaztam valahova, vagy akár csak a munkába mentem mindig a kapuban várt haza. Lesett, hogy vajon mikor érkezem. Féltett, óvott. Ő volt az én Papám. Én is igyekeztem mindenben segíteni, az utolsó percig mellette voltam. Ápoltam. Nagy betegsége idején is, jókedvre, mosolyra derítettem, és reményt adtam neki, hogy sikerül még egyszer felkelnie, és mindig mondtam neki, hogy "hidd el Papa, sétálunk mi még együtt, megyünk még a kapuba nézelődni" :( Az alattomos rák elburjánzott benne. Az én erős nagypapámat ágynak döntötte, és közel 1, 5 hónap alatt elvette tőlünk. Szörnyű érzés volt. Nagyon hiányzik, nagyon szerettem. Ekkor éreztem felnőtt fejjel igazán, hogy milyen az amikor elveszítesz valakit, akit már soha többet nem fogsz látni. Talán ez miatt is, de érzem megváltoztam. Mintha még jobban felnőttem volna. A betegség lefolyása alatt, a halál eljöveteléig erősnek kellett lenni, akármennyire fájt belülről és mindenki tudta, hogy mi lesz a vége, erősnek kellett maradni, és kitartónak, nem szabadott mutatni az elkeseredést, a szomorúságot. Látva, hogy mennyit ér egy élet, és milyen hamar porrá leszünk, megtanított még jobban értékelni más dolgokat, emberekkel való kapcsolatokat. Ilyenkor, amikor előjönnek könnyeim, és annyira szorítja szívemet a szomorúság, tudom, hogy fogok még vele találkozni. Odaát vár engem, átölel majd, magához szorít, és ismét majd a közelemben érezhetem Őt.
Jövő hét szerdán lesz a vizsgám. Nagypapám is mindig azt mondta, hogy tanuljál kislányom, mert azt nem vehetik el tőled. Sajnálom, hogy ő már nem érhette meg, hogy befejezzem az egyetemet. Megbeszéltem a főnökséggel hogy itthon maradok egy hétig és készülök a vizsgára.
Utolsó kommentek